A humanizmus korunk meghatározó filozófiai irányzata, egyik vezérlőideológiája. A közhiedelemmel ellentétben nem emberségest jelent, hanem emberközpontút.
Jellemző gondolati áramlatai[]
- Emberközpontúság
- Ateizmus
- Az ember a természet felett áll, kedve szerint alakíthatja
- Liberalizmus
- Darwinizmus és szociáldarwinizmus, az emberiség biológiai, intellektuális és társadalmi fejlődésébe vetett vakhit
- Materializmus
A jellegzetes humanista ember tehát: ateista, jellemzően negatív vallási sztereotípiákkal, liberális, önző, hisz a demokráciában, de ha a többség akarata vagy véleménye ellenkezik az övével, felháborodik, hisz a liberális piacgazdaságban, és vagy nagyvárosban lakik, vagy oda vágyik, a kisvárosi vagy falusi életet unalmasnak és elmaradottnak találja.
Kialakulása[]
A francia forradalom, az 1848-as európai forradalmak és az ipari forradalom nagyban segítették a humanizmus vezérlőideológiává válását.
Humanizmus, mint vallás[]
A humanizmust értelmezhetjük úgy is, mint egy istenkép nélküli vallást. Pontosabban a többi vallástól eltérően a humanizmus Istent "letaszítja trónjáról" vagy figyelmen kívül hagyja, helyébe pedig maga az Ember kerül (vö. Sátánizmus).
Külső hivatkozások[]
2012 blog - Humanizmus és városi létforma : [1]