Ez a szócikk erősen hiányos. Segíts az Irányítók-wikinek a bővítéssel.
Auschwitzi foglyok (krematóriumfüst utólag a képre hamisítva)
A Holocaust (magyarosan gyakran Holokauszt, héberül Shoah) egy történelmi eseménysorozat és egyben tömegprogramozási téma. A náci birodalom a II. világháború idején a politikailag üldözendőnek tartott személyeket koncentrációs táborokba deportálta, közöttük különösen nagy számban a zsidó származású személyeket, ahol rossz körülmények között tartották őket, kényszermunkára fogták, és rengetegen vesztették életüket: a legelterjedtebb, és a legtöbb ember által "hivatalosnak" tekintett nézet szerint mintegy hatmillió ember, mások szerint ennél kevesebb, de legalábbis sokszázezer ember, egyes (ritkán hallott) vélemények pedig tízmilliós nagyságrendről beszélnek. A halálozások oka a rossz körülmények és bánásmód, valamint az általános vélekedés szerint a foglyok egy részének (különösen a nem munkaképes személyeknek) tömeges és módszeres, szervezett meggyilkolása volt - mások ebben kételkednek. A "Holocaust-állítók" (tehát akik nem egyszerűen visszhangozzák a "hivatalos" álláspontot) és a "Holocaust-tagadók" (akik valójában nem tagadják a Holocaustot, csupán bizonyos kitételekben kételkednek, például a nácik a teljes zsidóság végső megsemmisítésére irányuló konkrét szándékában) mindkét fél részéről jelentős arzenálját vonultatják fel (vélt vagy valós) bizonyítékoknak, az "állítók" pedig a törvény erejét is számos országban segítségül hívják a másik oldal legyőzésében, a szólás- és véleményszabadság korlátozásával. A Holocaust ugyanis egyúttal jelentős tömegprogramozási téma (Univerzum), amely a zsidóságot (különösen egyes kivételezett köröket - amelyek komoly átfedést mutatnak az "állítókkal") jelentős anyagi és erkölcsi előnyökhöz juttatja világszinten.
Etimológia[]
A Holocaust szó görög szóösszetétel, a holos (teljes) és causis (tűz) szavakból épül fel.
A szó először egy négy részes, 1978-as tévéfilmsorozat címeként jelent meg a köztudatban, amely a Holocaust történelmi környezetében játszódott és részben annak eseményeire épült. Innentől kezdték fokozatosan a szót használni a történelmi eseménysorozat megnevezésére is.
Maga a kifejezés etimológiája révén sugallja azt, hogy a nácik a zsidók teljes egészére kiterjedő "elégetést" (népirtást) végeztek. A valóságban ugyan a náci fennhatóság alatt levő területeken minden olyan zsidó származású személyt deportáltak, akiről kitudódott származása és nem volt módja valahogyan kivonni magát az intézkedés alól, de a nácik nyilvánvalóan nem pusztítottak el minden egyes zsidót, különben nem léteznének a Holokauszt-túlélők és leszármazottaik - Németországnak ma egyáltalán nem is lenne zsidó lakossága.
A héber Shoah szó jelentése kb. "katasztrófa".