2001. szeptember 11-i merényletek

2001. szeptember 11-én, kedden az Amerikai Egyesült Államokban több különböző időpontban és helyszínen pontosan nem azonosítható elkövetők merényletsorozatot hajtottak végre, melynek során mintegy 3000 ember veszítette életét, hatezernél többen megsérültek, valamint jelentős vagyoni kár keletkezett. Bizonyosan kijelenthető, hogy az eseménysorozat mögött az Irányítók álltak; a merényletek végrehajtásához és az általuk kiváltott tömegpszichológiai hatások, hosszútávú társadalmi következmények eléréséhez bűnözői, bűnüldözői, katonai, hírszerzési, politikai, üzleti és médiaerők szervezett együttműködésére volt szükség.

A politikai és médiahatalom a második New yorki gépbecsapódás pillanatától az Al-Kaida nevű nemzetközi afgán terrorszervezetet, illetve személy szerint annak állítólagos vezetőjét, Osama Bin Ladent tette felelőssé a cselekményért. Még a két torony összeomlása előtt a CNN műsorában említés történt egy Afganisztán elleni esetleges amerikai katonai támadásról.

New York

Támadás alatt a Világkereskedelmi Központ

A manhattani Világkereskedelmi Központ (World Trade Center, WTC) épület-komplexumának ikertornyaiba (1-es és 2-es épületébe) hivatalosan terjesztett hírek szerint két eltérített utasszállító repülőgép csapódott, míg egyes szemtanúk szerint a második gép szürke, jelzés nélküli katonai repülőgép lehetett, de az elsőről nincs konkrét szemtanú; a hivatalos hírek szerint az északi toronyba (WTC1) 8:46-kor az American Airlines 11-es járata [1], a déli toronyba (WTC2) 9:03-kor pedig a United Airlines 175-ös járata [2] csapódott be. Ugyanakkor a videókon látszik, hogy az első gép színe világosszürke színű volt, ami illik az American Airlines járataira, a második sötét gép pedig az United Airlines járataira, de teljes egyetértés, megállapodás nincs a mivoltukat illetően. Később a déli torony 9:59-kor, majd az északi torony 10:28-kor robbanássorozat kíséretében összeomlott, akárcsak a 47 emeletes Salamon Brothers Building (WTC7) 17:20-kor [3], amelybe egyébként nem csapódott repülőgép sem, és az összeomló tornyok törmelékei sem gyengítették meg végzetesen szerkezetét, csupán két emeletén ütött ki tűz - nem úgy, mint a Mariott Hotel-t (WTC3), aminek nagy része a tornyok összeomlása közben súlyos károkat szenvedve szintén összeomlott. Még aznap Larry Silverstein, a WTC épület-komplexumának tulajdonosa úgy nyilatkozott, hogy a 7-es épületet tűzoltók segítségével robbanttatta fel (különösebb előkészület nélkül) (bővebben lásd: Larry_Silverstein_és_a_Világkereskedelmi_Központ).

A pénzvilág azon meghatározó figurái közül, akiknek a WTC épületeiben volt irodájuk, egy sem tartózkodott az épületekben a merényletek idején.

A Világkereskedelmi Központ épületeinek összeomlása

A közmédia a mai napig hallgat, sőt, egyenesen összeesküvés-elméletnek titulálva masszívan tagad is az épületek robbanássorozatok segítségével történt összeomlásának tényéről. Bár az általános közvélemény a repülőgépek becsapódását tartja az összeomlások fő okának - ami a 7-es épület nem kellően híres esetében teljességgel ki is lenne zárva -, a hivatalos tájékoztatásokban rendre az épületekben keletkezett tüzek által okozott állítólagos hatalmas hőmérsékletre visszavezetve magyarázzák azokat. Ez azonban nem egyszerűen csak hazugság, de fizikai képtelenség is lett volna, mivel a tüzek - még ha képesek lennének is végzetesen meggyengíteni ezeket -, az egyes tartószerkezeti elemeket csak egyesével omladoztathatták volna le szerte az érintett emeleteken, ehelyett viszont az összes tartószerkezeti elem emeletről-emeletre haladva, de emeleteként az épületek teljes széltében és hosszában egyszerre veszítette el a tartását az összeomlások alatt, melyre az alsóbb, a repülőgépek által sértetlen emeletek sem tanúsítottak ellenállást a felsőbb emeletek összeomlása közben, azaz az épületek szabadesésben omlottak össze, ami csak előre telepített robbanótöltetekkel lehetséges. Ahhoz, hogy az épületek saját magukba dőljenek be, a betonvasszerkezet fő vertikális tartóoszlopait kellett mérnök által meghatározott pontokon átfúrni (több száz ponton), és a furatokban robbanótölteteket kellett elhelyezni. Ilyenfajta, szabályos robbantásos bontást nem lehet úgy kivitelezni, hogy terroristák észrevétlenül bombákat rejtenek el az épület különböző pontjain, ennek végrehajtása csak az épület üzemeltetőinek tudtával elképzelhető. További ellentmondás, hogy az épületekből hatalmas füst áradt, ami tökéletlen égésre utal az épületek belsejében; a repülőgépek üzemanyagául szolgáló kerozin pedig - melyre általában hivatkoznak - valószínűleg közvetlenül a becsapódás után, nyomban "ellobbant" az ismert, hatalmas tűzgolyókat létrehozva.

Hivatásos, robbanóanyagokkal történő épületbontások esetén a következők történnek:

Explosive Demolition - 2001 Best Building Implosions

• Az épületeket kiürítik, lecsupaszítják
• Előgyengítik azokat (bizonyos oszlopokat ferdén átvágnak, illetve kisebb előrobbantásokat végeznek a tartószerkezet mellékes (a főbbeken kívüli) pontjain - melyektől önmagukban még nem roskad össze a szerkezetük, és nem dőlnek össze az épületek)
• A végső robbantássorozat beállításánál a töltetek felrobbanásának időben, és térben egymást követő sorrendjét gondosan, annak függvényében határozzák meg, hogy az épületek ledőlésekor azok a lehető legkevésbé veszélyeztessék a környezetükben lévő épületeket, okozzanak plusz anyagi kárt, illetve idézzenek elő balesetveszélyes helyzetet. Ennek fényében, ahol az épületek nem dőlhetnek az őket környező területekre, ott a tölteteknek bentről kifelé haladva kell felrobbanniuk, így kényszerítve az épületeket arra, hogy először a belsejük omoljon össze, amely így magára húzza a többi épületrészt is - ekkor az épület nem kifelé, hanem önmagába dől bele, látszólag "belecsúszik a talajba"
• A külső falakon történő robbanások helyén ún. "squib"-ok, vagyis a levegőbe kinyúló, kisebb "porfelhők" láthatóak
• Mivel lecsupaszított épületekről beszélünk, a robbanóanyagok szinte a levegőbe robbannak bele, ami hatalmas zajhatással járhat
• Az épületek ellenállás nélkül, azaz szabadesésben roskadnak össze

Ehhez képest a World Trade Center esetében a következőket tapasztalhattuk:

• A tornyok fennmaradt, legfőbb tartóoszlopait ferdén átvágva találták meg a romok között
• Mindhárom épület a saját alapterületére omlott rá, azaz magába dőlt be, a 7-es épület esetében pedig jellegzetesen látható is volt, hogy először a közepe rogyott be, majd csak azután a szélei

Ún. "squib"-ok kilövellése egymással szintben, szimmetrikusan, a WTC egyik tornyának középső pontjain, annak összeomlása alatt

• A tornyok esetében az összeomlás közvetlen pillanataiban jól láthatóan feltűntek az úgynevezett "squib"-ok, jellemzően a legfontosabb pontokon, melyekről a készült videófelvételek, és fényképek mindegyike bizonyítékul is szolgál
• Mivel az épületek egyáltalán nem voltak lecsupaszítva, sőt, zsúfolásig tele voltak berendezésekkel, és emberekkel, valamint a város zaja is jelentősen megnőtt a "terrortámadás" idején, a robbanások zaját több tényező is elnyomta, mindazonáltal léteznek videók, amelyeken morajlások hallhatók, valamint az épület dolgozóinak egyes túlélői, tűzoltók, rendőrök és civilek egyöntetű beszámolói alapján az épületek belsejében igenis hallhatóak voltak a robbanások
• Az épületek ellenállás nélkül, azaz szabadesésben roskadtak össze

Mindezeken felül a világhálón fellelhető, elhibázott robbantásos épületbontásokról készült videóanyagok tanúskodnak arról, hogy hogyan viselkednek az épületek valójában akkor, ha nem veszik el bombákkal folyamatosan az ellenállásukat: képesek egészben maradva megállni a zuhanásból, legrosszabb esetben eldőlnek, de semmiképp sem rogynak tovább, szerkezetük kibírja a legdurvábbnak tűnő erőhatásokat is. (Példák az alábbi videókon.)

Demolition fail - Thames news - Hackney

Building Demolition in Turkey Bina Yikimi

Failed building demolition

(Failed) demolition of the Philips VH Building, Eindhoven

Chinese Demolition Fail

A giant building implosion in Australia goes wrong

Jerry Lobdill (vegyészmérnök, University of Texas) szerint acélszerkezetes épület sosem omlott még össze baleset következményeként a történelem során [4].

Az épületek tervezett felrobbantására utaló bizonyítékokat talált több kutatócsoport is. A Brigham Young egyetem fizikusai, Jeffrey Farrer és Steven Jones 2008-as és 2009-es cikkeikben [5],[6] összefoglalták kutatásuk eredményeit. A következtetéseik a következők voltak:

• A WTC tornyainak acélszerkezetét kéntartalmú anyag olvasztotta meg. A reagálatlan ként (tiszta állapotban) az acélszerkezet maradványainak pórusaiban találták meg.
• A cikkek kritikusai többek között azzal érveltek, hogy a kén a burkolatokat és álmennyezeteket alkotó gipszből is származhat. Farrer és Jones ezt az ötletet elvetették, miután termodinamikai számításokkal alátámasztották, hogy a gipsz az épületben uralkodó hőmérséklet hatására nem disszociálhat elemi ként képezve. Kísérletileg sem sikerült azóta elemi ként előállítani gipsz hőbontásával a kerozinláng adiabatikus hőmérséklete alatt.
• A WTC romjainak környezetében vett porminták mindegyikében egy mágneses, finom szemcsefrakciót találtak. E frakcióban réteges szerkezetű, alumínium-vas kevert oxidokból álló szemcsék találhatók. Jones és Farrer e szemcsékről - differenciál-termogravimetriás, spektroszkópos és elektronmikroszkópos mérések alapján - megállapították, hogy termitreakcióból származnak. Következtetéseik szerint a termit típusa az amerikai hadsereg által (is) használt nagy kéntartalmú katonai nano-termit ("nano-thermate"). A termitet irányított robbantásokhoz használják.
• A kutatás kritikusai szerint a porban talált alumínium- és vastartalmú szemcsék festékből származnak. Farrer és Jones kalorimetriás mérései azonban azt mutatják, hogy a szemcsék egy jelentős része kis hőhatásra nagyon exoterm reakcióban ég el. A reakció során jelentkező hőfelszabadulás összemérhető általánosan használt robbanóanyagok (pl. TNT) reakcióhőjével. Érvelésük szerint a hagyományos festékek nem mutatnak ilyen mértékű hőfelszabadulást (ha mutatnának, biztonságtechnikai szempontokból nem lennének előnyösek).

A Jones cikkek megjelenése után jelent meg egy 'független' tanulmány James Millette tollából ([7]). Millette a porban talált energikus alumínium/vas szemcséket infravörös spektroszkópos mérések alapján korrózióálló bevonatként illetve festékként azonosította. Az infravörös spektrumok valóban egyezést mutatnak, azonban nem magyarázzák a szemcsék rendkívül energikus természetét és az égésükkor melléktermékként keletkező olvadt vas(!) cseppek keletkezését.

Jones és Farrer egy cikke jelent meg nemzetközileg lektorált folyóiratban, a cikksorozat többi tagja nyílt folyóiratokban kapott helyet. A cikksorozat megjelentetésére a Brigham Young egyetem rektora adott külön engedélyt. Egy Farrer-rel készült interjú, amiben a 9/11-gyel kapcsolatos kutatásáról beszél, megtekinthető itt: [8]. A termit és vas-alumínium-oxid rendszerek fizikai tulajdonságait jól összefoglalja Jerry Lobdill cikke ([9]). A számítások bárki által megismételhetők és a következtetések levonhatók.

Jones és csapata a porminták vizsgálata után próbálkozott egy projekt keretében a WTC acélgerendái maradékainak vizsgálatával, azonban mintákat a FEMA-tól nem sikerült szerezniük. Az acélmintákhoz a FEMA az eset óta nem enged hozzáférést külső kutatócsoportok számára. Az acél szerkezetének vizsgálatával az acélminta múltbeli hőmérséklete jól rekonstruálható lenne. Néhány fázis jelenléte egyértelműen jelezheti, hogy az acélt gyártása után bármikor a kerozinláng hőmérséklete fölé hevítették.

Larry Silverstein és a Világkereskedelmi Központ

Josh Ramington Larry Silverstein, üzletember, néhány hónappal a merényletek előtt vásárolta fel a Világkereskedelmi Központot (minden épületével együtt), és egy dupla biztosítási csalást követett el; egy esetleges terrortámadás esetétől tartva biztosítást kötött az épületkomplexumra, és mivel a két toronyba két eltérő repülőgép csapódott, Silverstein úgy érvelt, hogy két terrortámadás történt, ezért a kártérítési pénz dupláját kaphatta meg.

A 7-es épület összedőléséről még 2001. szeptember 11.-e napján úgy nyilatkozott, hogy ő maga kérte meg a tűzoltókat, hogy robbantsák fel az épületet, mert szerinte az épületben "tomboló" - mindössze két emeletre kiterjedő - tűz eloltásának kísérlete reménytelen harc lett volna az épület megmentéséért. Ez elég furcsa kijelentés, minthogy a terrortámadásra és az azzal járó következményekre normális esetben nem készülhettek volna fel, robbantani sem tudtak volna, mert az komoly előzetes mérnöki tervezést és logisztikát igényel (és a tűzoltók sem rendelkeznek robbanóanyagokkal).

Shanksville mellett

"Repülőgép-szerencsétlenség" Shanksville mellett: egy gödör, leégett fák

A United Airlines 93-as járata 2001. szeptember 11-én reggel 8:42-kor szállt fel a Newarki Nemzetközi Repülőtéren, majd tisztázatlan körülmények között eltűnt. Állítólagos roncsait a pennsylvaniai Shanksville közelében találták meg. A médiában előadott történet szerint a géppel egy washingtoni célpontba akartak becsapódni eltérítői, de a gép utasai felvették a harcot a terroristákkal, majdnem sikerült visszaszerezniük a gép feletti hatalmat, ezért a terroristák a lehető legsürgősebb lezuhanást választották. A "lezuhanás" helyszínén talált roncsok egyáltalán nem hasonlítanak a más esetekben, máshol megtalált repülőgéproncsokra, mindössze olyan fém- és műanyagtörmelék volt a helyszínen, mintha a gép a világűrből csapódott volna be kozmikus sebességgel.

Előmunkálatok, előjelek

Kimondható, hogy e nap eseményeit az Irányítók évtizedekkel a megtörténte előtt valamilyen formában eltervezték, és bizonyos szinten nem csak a saját köreikben, de többek között pl. az Illuminátusokkal vagy a pénzvilág globálisan meghatározó személyiségeivel (pl. a Rockefellerekkel) kapcsolatban állók között, sőt, Hollywoodban is nyílt titok volt, hogy "valami történni fog az USA-ban 2001. szeptember 11.-én, ami teljesen megváltoztatja majd a világot" - hol ködös, hol egészen konkrét jelek, elhangzott beszélgetések mutatnak erre rá.

Valószínűsíthető, hogy az ikertornyok látszólagosan terrorizmus általi lerombolásának ötlete sem csupán azok megépülte után született meg, hanem az Irányítók évtizedekkel előre tervezve a világ folyásában való aktív manipulatív munkájukat, a tornyokat - természetesen több száz más tervezett, illetve nem tervezett szempont között, de mint egyik fő történelmi célt tekintve - eleve azért is építtették fel, hogy aztán legyen majd lehetőségük egy ilyen történelmi akciót véghez vinni, rajtuk keresztül kieszközölni - egyébként erre nem lett volna lehetőségük. Erre gyanakodni szintén az előjelek sokasága, illetve azok konkrétsága ad okot, illetve tudvalevőleg az, hogy az Irányítók mennyire előre gondolkodnak a világi szerepükből, világuralmi akaratlagosságukból kifolyólag.

Nevezetes emberek szájából

• Bill Cooper, volt amerikai összeesküvés-kutató saját rádió-show-jában mondta az alábbiakat két és fél hónappal a merényletek előtt:
  

"And now we are being bombarded with messages that Osama Bin Laden
is planning to attack the United States of America. And I'm telling you,
be prepared for a major attack. But it won't be Osama Bin Laden,
it will be those behind the NWO. It is very likely that they will stage
a terrorist attack."

(Milton William "Bill" Cooper, 2001. 06. 28.)

• Aaron Russo filmrendező említi 2007-ben, egy Alex Jones-szal folytatott interjújában, hogy a Nick Rockefellerrel egykoron köttetett baráti kapcsolata révén számos más információ mellett még a merényletek előtt tudomást szerzett arról is, hogy "lesz egy esemény", ami után az USA háborút fog indítani többek között Irak ellen. (Bővebben lásd: Aaron Russo)

Filmekben

Egyes emberek a merényletek után, a terrortámadás előtt készült hollywood-i produkciókban számos utalást, előrejelzést véltek felfedezni a leendő szeptember 11-i "forgatókönyvre" nézve. Ezekből nem feltétlenül minden meglátás fedi a valóságot, pl. a "911" számkombináció előfordulása nem meglepő amerikai rendőrautókon - minthogy ez az USA-ban a hivatalos segélyhívó telefonszám -, és részben valótlan összeesküvés-elméleteket is szültek, azonban a kevésbé egyértelmű észrevételek mellett akadnak félreérthetetlenül nyilvánvalóak is.

Az észrevételek általánosságban a következő jelenségekből indulnak ki:

• New York városának egyik jelképe, maga a WTC tornyai előszeretettel történő filmezése, valamint esetenként ezek, vagy a világ más (akár fiktív) tornyainak felrobban(t)ása, összedőlése.
• A filmekben számos alkalommal megjelenő 911-es számsor, vagy éppen a számsort idéző óra-állások gyakori megjelenése (fali-, és karórákon vagy 9 óra 11 perc ábrázolódik, vagy az óra, és a perc mutatói a számlapon lévő 9-es, és a 11-es számokra merednek - ezt reálisan a leginkább úgy lehet elérni, ha a filmben éppen 8 óra 55 perc van, ugyanennek megfelelően a digitális órákon is előfordul a 8:55 jelzés).

konkrét előfordulások:

• A Die Hard első részében (1988) a Nakatomi-toronynál történt robbantásról sokan asszociálnak a szeptember 11.-ei eseményekre való filmbeli utalások kezdetleges előszelére.

• A Terminátor 2 című filmben (1991) a negatív főszereplő (T-1000) eltérít egy mozgásban lévő, nagy méretű járművet (kamion), és azzal egy vasbeton szerkezetnek (híd) ütközik, melyen a CAUTION 9'-11'' (VIGYÁZAT 9'-11'') felirat látható három képen is - az aposztrófok a két szám nagyságrendbeli eltérését is jelzik (közúti értelemben 9 láb és 11 hüvelyk (2,77m) magasan van a híd alja, de a 9. hónapon belüli 11. nap is pontosan adja ki magát). Később egy robbanás következik be, ám a vasbeton szerkezet ép marad. (A forgatókönyvíró James Cameron, fizikus.)

TheSimpsons S04E12 (1993)

• A Simpson család 4. évad 12. epizódja (Marge and the Monorail / Nyeregvasút Springfieldbe) egyik jelenetében a Hindenburg léghajó 1937-es katasztrófáját ábrázoló faliképről indul a kamera, majd mellette a háttérben az akkor még be nem következett katasztrófát, a World Trade Centerre, és környékére erősen emlékeztető, füstben úszó épületet ábrázoló falikép látható. Az epizódot 1993. január 14.-én sugározták először Amerikában, majd rákövetkezően február 26.-án történt meg az 1993-as buszbombás terrortámadás a WTC aljánál.
• A Die Hard harmadik részében (1995) egy manhattani metróalagútban robbantanak az azzal szomszédos bank kifosztásáért - asszociálhatunk a pénzvilágra, ebből a helyi Világkereskedelmi Központra.

TheSimpsons S09E01 (1997)

• A Simpson család először 1997. szeptember 21.-én sugárzott 9. évad 1. részében (The City of New York vs. Homer Simpson / Homer Simpson kontra New York) Simpson-ék váratlan kirándulást tesznek New Yorkba, Homer pedig szinte egész napját a World Trade Center lábainál tölti. A kiutazás előtt egy rajzolt, 9 dolláros újság címlapján New York városát látjuk - a 9-es számot közvetlenül az ikertornyok mellett balra, így kiolvashatjuk a 911-es számsort.

Thomas A. Anderson útlevele (1999)

• A Mátrix-trilógia első részében (1999) a főszereplő útlevele (egy, a film szempontjából nehezen észrevehető lapon) 2001. szeptember 11.-i lejárati dátumot kapott. (E nap eseményei után valóban jelentősen megszigorították az Amerikába való bejutás és az Amerikán belüli repülőgépes utazás feltételeit.)

Fight Club Ending - Where is My Mind - GOOD VERSION

A Fight Club zárójelenete (1999)

• A Fight Club (1999) egy nem nyilvánvaló, mögöttes értelmezési síkján egy amerikai, országos összeesküvésről szól "a pénzvilág ellen", ennek keretében a film zárójelenetében szakszerűen felrobbanó, és összedőlő tornyokat láthatunk; közülük az utolsó kettő központi kilátásban van, elhelyezkedésük, kinézetük, összedőlésük egymás utánisága, és összerogyásuk dőlésszögei is erősen hasonlatosak az ikertornyokhoz, és azok a valóságban két évvel később történt összeomlásához. A filmbeli esemény főszervezője közvetlenül a tornyok összedőlése előtt saját szájába ereszt golyót, ezzel szimbolikusan önmerényletet hajt végre, ám csodák csodájára ő maga teljesen rendbejön, és túléli az akciót. (Vesd össze: az amerikai kormány önmerénylete)
• A Simpson család 12. évad 14. részében az amerikai katonasághoz való csatlakozás rejtett propagandája kerül terítékre egy mesterségesen kreált pop-bandán keresztül, akiknek Saddam Hussein-t is bombázó, toborzó videóklipje a nyilvánvalón túl tudatalatti üzeneteket is felhasznál célja elérésére. Mindezek után az epizód végén az USA egyik saját repülőgép-anyahajójáról rakétákat lőnek ki Manhattan egyik toronyépületére, amely azután egészében, pillanatok alatt az utcaszintre omlik. A kettő közti összefüggés, az "utólagos leleplező üzenet" szándékossága valószínűsíthető. Az epizódot 2001. február 25.-én közvetítették először.

The Lone Gunmen Pilot - 9 11 Predictive Programming

Részletek a The Lone Gunmen fél évvel a terrotámadások előtti, Pilot c. részéből (2001)

• Egy volt amerikai tv-sorozat, a The Lone Gunmen 2001. március 4.-ei első, és fél évvel a valódi terrortámadás előtti Pilot c. adásában (magyarul Pilóta; de a filmes szakmában így hívják egy sorozat bevezető, "teszt" jellegű epizódját is) az amerikai kormány hackeres megoldással eltéríttet egy gépet, és egyenesen a World Trade Center egyik tornyába akarja irányíttatni - a gép becsapódását a terrorista cselekmény ellenében dolgozó hackerek, a film főszereplői az utolsó pillanatban akadályozzák meg.

JohnnyBravo S03E14 (2001)

• A Johnny Bravo rajzfilm először 2001. április 27.-én sugárzott 3. évad 14. részében (Chain Gang Johnny / Láncos Johnny) egy mozi épületének falán egy nagy, jóval a város fölé emelkedő, égő torony képét látjuk "Coming soon" ("Hamarosan") felirattal.

Egyéb helyeken

A WTC elleni terrortámadás

• Az 1982-es megjelenésű Illuminátus kártyajáték Terrorist Nuke elnevezésű lapján is a 2001-ben elkövetett merényletekre előreutaló tartalmakat láthatunk.
• A 2000-ben megjelent, de a jövőben (2052-ben) játszódó Deus Ex (játék) new yorki helyszíni látképéből hiányoznak a WTC tornyai - a készítők állítása szerint túl sok textúramemóriát emésztett fel a játékban, ezért helyette kitaláltak egy történetet, miszerint azok korábban egy terrortámadás következtében lerombolódtak.

A World Trade Centerben

A merényletek előtti hetekben többször is volt tapasztalható huzamosabb idejű áramkimaradás az épületekben, a merényleteket túlélt dolgozók közül pedig többen is beszámoltak arról, hogy a vezetőség tudtával, de számukra nem ismertetett okokból kifolyólag emeleteket zártak le, ahonnan napközben hatalmas kongások és zajok szűrődtek ki, az esti takarítás után pedig reggelenként több helyen is hatalmas por fogadta a dolgozókat. Mindezek tudatos belső szabotációk összességének tűnnek, melyek az épületek robbanótöltetekkel való összedöntéséhez szükséges intézkedések megtörténtének "elméleteit" is alátámasztják.

A 9/11 szimbolikai jelentősége

Szeptember 11.-ének, vagyis az év 9. havi 11. napjának megválasztása szimbolikai jelentőséggel is bír. Ha a terrorcselekményről alkotott hivatalos magyarázatokat vesszük alapul, akkor az a kép tárulhat elénk, mintha ez az USA segélyhívó számára (a 911-re) tett utalás, mint az USA-szervek elleni és feletti győzedelmesség üzenete lett volna, azonban az Irányítók világszerte tapasztalható törekvéseit (befolyásait) figyelembe véve sokkal valószínűbb, hogy mind a segélyhívó számot, mind pedig a merényletek időpontjának megválasztását a 9-11 számkombináció szimbolikájára építették (Lásd ott!).

Utóélet, következmények

• Még a támadások napján a NATO kongresszus az eseményeket a NATO egésze elleni katonai cselekménynek minősítette (noha ekkor még senki nem tudhatta biztosan, hogy kik voltak a támadók - az összes eltérített járat belföldi volt, így adódhatna a következtetés, hogy belföldi szélsőséges csoport hajtotta végre a támadássorozatot).

• Még ugyanezen napon G. W. Bush elnök meghirdette a "terrorizmus elleni háborút" (War on terror - vö: Végtelen háború).

• 2001. szeptember 14-én az Egyesült Államok Kongresszusa felhatalmazta a mindenkori elnököt, hogy katonai erőt vessen be terroristák ellen "és az őket rejtegető országok ellen". Ez a felhatalmazás megengedte az elnöknek, hogy rendvédelmi szervként vesse be a hadsereget az Egyesült Államok felségterületén belül, amely ellentétben áll az amerikai alkotmánnyal.

• 2001. október 7-én az Amerikai Egyesült Államok háborút indított Afganisztán ellen. Az enduring freedom elnevezésű hadműveletben részt vett az Egyesült Királyság, Franciaország és Ausztrália(!) is. (Az ügyben egyáltalán nem érintett - nem NATO tag - Ausztrália miniszterelnöke, John Howard véletlenül éppen Washingtonban tartózkodott a támadások idején.)

• Az Amerikai piac- és közvéleménykutató cégek felmérése szerint Bush elnök támogatottsága a lakosság körében olyan magasra emelkedett, amilyet amerikai elnökként John F. Kennedy élvezett utoljára. Ez megnyitotta a lehetőséget a belpolitikai "válaszlépések" számára (lásd alább).

• 2002. november 15-én életbe lépett az Egyesült Államokban a Homeland Security Act. (Ez találóan nagyjából állambiztonsági törvényként fordítható.) Ez a törvény eddig példátlan módon megrövidítette az amerikai állampolgárok jogait: létrehozta a Department of Homeland Security nevű hatóságot, melynek joga van bírói felügyelet nélkül az emberek privát szférájába korlátlanul behatolni: titkos házkutatásokat tartani, telefonbeszélgetéseket, internetes forgalmazást lehallgatni és rögzíteni, stb., ha úgy vélik, hogy valaki "terrorista-gyanús". Ezt a vélekedést senki irányába indokolniuk nem kell. Terrorista-gyanús személyt bármikor őrizetbe vehetnek, határozatlan időre ("addig, ameddig szükséges"), anélkül, hogy közölnék vele, mivel vádolják, és anélkül, hogy kapcsolatot engedélyeznének számára ügyvéddel vagy egyáltalán a külvilággal.

• 2003. március 20-án az Egyesült Államok háborút indított Irak ellen.

• Az amerikai gazdaság jelentős károkat szenvedett a támadások után. A hat napig zárva maradó tőzsdén a szeptember 17. reggeli nyitásnál a Dow Jones 684 pontot esett, vagyis 7.1%-ot, ami példátlan rekord az index történetében. New York City számára az esemény 27 milliárd dollár GDP-kiesést okozott (becsült érték). Az Egyesült Államok a belföldi terrorelhárításra és az Afganisztán és Irak ellen folytatott háborúkra eddig mintegy 5000 milliárd dollárt költött el. A két háború egyikéből sem származott közvetlen vagy közvetett nyeresége vagy előnye az Egyesült Államoknak vagy népének. A "terrorelhárítók" egyetlen terrorkísérletet vagy előkészületét sem hiúsították meg eddig.

• Az Egyesült Államok élenjáró példája (amely nem provokált ki jelentős tiltakozást az állampolgárok körében) bátorítást adott a világ többi hasonló politikai berendezkedésű országa számára, hogy ők is felállíthassák a maguk "terrorelhárító" szerveit és különböző módokon-mértékben csökkentsék az állampolgárok jogait és az államhatalom beavatkozási lehetőségeit magánéletükbe és magánérdekeik érvényesülésébe. (Magyarországon a "Terrorelhárítási Központ" 2010. szeptember 1-jétől "működik".)

• A Magyarországon működő ECHO TV Világpanoráma c. műsorában több ízben is adtak le a jelen cikkben foglaltakhoz hasonló tartalmú, a merényletek valódi hátterét firtató részeket.